

Károstér
Szerkezeti és üzembiztonsági okokból a dugattyú a felső
holtponti helyzetben sem érhet el szorosan a henger fedeléig és a szelepekig. Az
áttolás végén a hengerfedél
és a dugattyú között maradt
Vo térfogatú rész az úgynevezett károstér.
A károstér nagy nyomású gázzal marad megtöltve, amely
nyomást fejt ki a szívószelepre. A szívószelep ezért mindaddig zárva marad, amíg a
hengerben maradt p1 nyomású gáz nyomása a po
szívónyomás alá nem esik. A lökethossznak az a része, amely alatt ilyen módon nem
történik szívás nem hasznos munkára fordítódik, csökkenti a kompresszor hasznos
térfogatát. A károstérben maradt gáz kiterjedése izotermikusnak tekinthető, mivel a viszonylag kis mennyiségű gázt a nagy
hőkapacítású berendezés nem engedi lehűlni.
Így felírható az állapotváltozás Vo
ˇp1 = V2ˇ p2 alakban,
ahonnan V2 = Vo ˇp1 /p2
= Vo ˇe
,ahol az ábra alapján a p1 a komprimált gáz nyomása, p2
a beszívott gáz nyomása, Vo a károstér térfogata, e a kompresszióviszony.
- Az összefüggésből kitűnik, hogy a
károstér hatása annál jelentősebb (annál károsabb), minél nagyobb
a kompresszor károstere, és minél nagyobb a nyomásarány.
Ezért törekedni kell a károstér térfogatának csökkentésére.
 
Az elméleti
munkafolyamatban a veszteségeket sem vettük figyelembe.
A valóságos munkafolyamatban főleg az áramlási ellenállások miatt veszteségek
lépnek fel. Ahhoz, hogy kinyíljon a szívószelep
szívásnál a hengerben a szívócsőben lévő po nyomásnál kisebb p2
nyomást kell biztosítani.

A gáz beáramlásához szívóütem
alatt végig kell egy kis mértékű szívóhatás, ennek megfelelően a kompresszió
üteme kisebb p3 nyomáson kezdődik. Ez kisebb mint az ideális
diagramban felvett po érték,ezáltal csökken a diagram
által bezárt terület, vagyis kompresszor hasznos munkája (3-4sűrítési
vonallal párhuzamos sáv leesik).

A nyomószelep kinyitásához p4
túlnyomás szükséges és a gáz áttolását is enyhe p1-pv
túlnyomás mellett lehet elvégezni.  |