Ideális (elméleti)
indikátordiagram |
Induljunk ki a dugattyúnak abból az állapotából, amikor a szelepekhez legközelebb van, az úgynevezett felső holtponti helyzetből. |
Az
indikátordiagram részletes megtekintéséhez (32,5 kB) kattintson a kép területére |
1-2: nyomásesés: Itt a nyomószelep már lezárt, a szívószelep még nem nyílt ki. Ahogy a dugattyú visszafelé mozog a hengertérben a nyomás lecsökken (1-2 állapot). Ha a dugattyú előzőleg a hengerbe zárt gáz teljes mennyiségét kinyomta, akkor az 1-2 állapotváltozást izochor állapotváltozásnak tekintjük, ez az ütem a nyomásesés. |
| 2-3: szívás: A 2. állapotban a hengerben a nyomás a szívóoldali
nyomás alá esik, kinyílik a szívószelep. A dugattyú további mozgása következtében a henger a po nyomású környezetből friss gázt szív be,mire a dugattyú az alsó holtponti helyzetbe ér, a henger megtelik gázzal (3.pont). A 2-3 állapotváltozás tehát izobar. Ennek az ütemnek a neve: szívás. |
|
| 3-4: sűrítés: Az alsó holtponti
helyzetben (3.) a szívószelep is lezár, a dugattyú előreindul, a hengertérben
lévő po nyomású gázt mindinkább összesűríti. Ez a sűrítés üteme (kompresszió). A dugattyú előre mozgása alatt szívószelep zárva van, a hengertér nyomása zárva tartja. A sűrítés elvileg addig tart, amíg a hengerben a gáz nyomása a nyomótéri nyomást el nem éri (pv, 4. pont). A hengerhűtésű sűrítőkben a kompressziót izotermikusnak, a turbó- kompresszorokban adiabatikusnak tekintjük. |
|
| 4-1: áttolás: Ha a nyomás eléri a nyomóág nyomásának értékét (pv 4.) kinyílik a nyomószelep. A dugattyú további előrehaladtával a gáz tovább nem sűrűsödik, hanem a dugattyú a komprimált gázt kinyomja a hengerből a nyomótérbe. A felső holtpontig megtörténik a teljes gázmennyiség átáramlása.(V4 térfogat) Ez az ütem az áttolás, Ideális esetben ez izobar állapotváltozás. |
Az 1. állapotból a
dugattyú visszafelé indul, a hengerben csökken a nyomás (po),
a nyomószelep zár, a szívószelep kinyílik és kezdődik előlről a körfolyamat. |
