| |

A gázok állapotváltozását az állapotjelzők megváltozásából
észlelhetjük. Az állapotjelzők közötti összefüggéseket a gáztörvények
írják le.
Tökéletes gázokra felírható: p ˇV = m ˇR ˇT állapotegyenlet. Az R a gáz anyagi
minőségétől függő gázállandó, mértékegysége J/(kgK). Néhány gáz adatát a Gázok fizikai jellemzői
című táblázatban találhatjuk. |

Izotermikus
állapotváltozásról beszélünk ha a gáz állapot- változása állandó
hőmérsékleten megy végbe (T = állandó). Ilyenkor a gáz
nyomásának és térfogatának szorzata állandó. Matematikai megfogalmazásban pˇ
V = állandó.
Két véges állapot között p1 ˇV1
= p2ˇ V2 (Boyle-Mariotte-törvény),
a V kitevője l, ezért a p -V görbe egyenlő oldalú hiperbola. .
Izotermikus kompresszió csak akkor érhető el, ha olyan lassan megy végbe a
kompresszió, hogy a keletkezett hőt a környezet fel tudja venni, vagy a gázt olyan
mértékig hűtjűk, hogy hőmérséklete ne változzon.
  |
Állandó nyomáson megy végbe az izobár állapotváltozás,
p = állandó. Ebben az esetben a változás V/T = állandó
vagyis V1/T1 = V2/T2
törvénnyel írható le, (Gay-Lussac I. törvénye).A V kitevője 0, ezért a p-V diagram egy
vízszintes egyenes.   |
Izochor
állapotváltozás esetén a gázok állapotváltozása állandó
térfogat mellett megy végbe, V = állandó.
A folyamat p/T = állandó alakban írható le, vagyis az 1. és 2.
állapotok esetében: p1/T1 = p2/T2 (Gay-Lussac
II. törvénye).
A p-V diagram egy függőleges
egyenes.  |
Adiabatikus
állapotváltozásról beszélünk ha a tökéletes gáz
állapotváltozása a környezettől termikusan elszigetelt térben megy végbe ( DQ=0).
Mivel a rendszer és a környezete között nincs hőcsere, a sűrítési munka a gáz
belső energiáját növeli, ezért a gáz felmelegszik, expanzió során pedig csökken a
gáz belső energiája, ezért lehül. Az adiabatikus állapotváltozás törvénye: p ˇVk = állandó. Két állapot között
tehát p1ˇ V1k = p2
ˇV2k ,
ahol a k (kappa) az adiabatikus állapotváltozási
kitevő (fajhő viszony), az állandó nyomáson vett fajhő (cp)
és az állandó térfogaton vett fajhő (cv) hányadosa, k = cp/cv.
A V kitevője k > 1, a p-V diagram az izotermánál meredekebb hiperbola  |
Politropikus
állapotváltozás A valóságos gépekben sem az izoterm sem az
adiabatikus állapotváltozás nem valósítható meg tökéletesen, mert a hűtés
tökéletlensége miatt a hőmérséklet nem marad állandó, a hőszigetelés hatásfoka
is korlátozott. A gyakorlatban
lejátszódó változások ezért a két folyamat közé esnek, az ilyen
állapotváltozásokat nevezzük politropikusnak. Ennek egyenlete:
p ˇVn = állandó, vagyis p1
ˇV1n = p2
ˇV2n,
ahol az n politropikus kitevő, értéke k és l közé esik ,a V kitevője
n= (1<n<k),
a p-V diagram az izoterma és az adiabata között futó hiperbola.  |
Összefoglalásként hasonlítsuk össze az
állapotváltozásokat grafikusan. A műszaki gyakorlatban előnyösen használjuk az
állapotváltozások ábrázolására a nyomás-térfogat (p-V)
görbéket. Az egyes állapotváltozások a nyomás és térfogat különböző
hatványaival kifejezhetők, csak a térfogat kitevőiben különböznek egymástól.
|

|
Izoterm
állapotváltozásnál p ˇV = állandó,
a V kitevője l, ezért a görbe egyenlő oldalú hiperbola.
Izobár állapotváltozásnál p = állandó,
a V kitevője 0, ezért a diagram egy vízszintes egyenes.
Izochor állapotváltozásnál V = állandó,
ezért a diagram egy függőleges egyenes.
Adiabatikus állapotváltozásnál p ˇVk = állandó,
a V kitevője k > 1, a diagram
az izotermánál meredekebb hiperbola.
Politropikus állapotváltozásnál p ˇVn
= állandó,
a V kitevője n= (1<n<k),
a diagram az izoterma és az adiabata között futó hiperbola. |
Az ábrán vázolt dugattyús sűrítő V1 térfogatában p1
kezdő nyomásról indulva az állandó m tömegű gáz térfogatát V2-re
csökkentjük. Különböző állapotváltozások esetén a p2
nyomást a diagramról olvashatjuk le. Azt tapasztaljuk, hogy a V2
térfogaton az izoterm
állapotváltozás esetén
legkisebb a nyomás, és adiabatikus esetben a legnagyobb, vagyis adiabatikus kompresszióval nagyobb nyomás
érhető el, de közben a gáz felmelegszik. Politropikus változáskor a kettő közötti nyomás alakul. ki.
1.-2. mintafeladat 3. összetett feladat
|
|