cím

Az ideális gázok molekulái tömegpontoknak tekinthetők, a részecskék között nem lép fel kohéziós erő és belső súrlódás, így viszkozitásuk nulla. A részecskék egymással és a tartályuk falával rugalmasan ütköznek.
A reális gázok részecskéi között a kohézió nem hanyagolható el, van belső súrlódásuk, így viszkozitásuk nem nulla. A gázok összenyomásakor vagy kiterjesztésekor a térfogatuk és hőmérsékletük is megváltozik. Például a nyomás növelésekor térfogatcsökkentés és felmelegedés következik be (lásd gáztörvények).

A gázok állapotát egyértelműen leíró fizikai mennyiségek az állapotjezők.
A gáz tömege, nyomása, hőmérséklete és térfogata között meghatározott  összefüggés áll fenn, és egyértelműen meghatározzák a gáz állapotát, ezért ezeket állapothatározóknak is nevezhetjük.

line1elore10.

A tömeg az anyag tehetetlenségének mértéke, ami közel azonos sebességű vonatkoztatási rendszerekben állandó. Jele: m, SI egysége: kg (kilogramm), ill. g (gramm). 1 kg = 1000 g.
A nyomás a felületre merőleges nyomóerő és a felület hányadosa.
Jele: p. SI mértékegysége: Pa (pascal).  1Pa = 1 N/ m2.  
Decimális többszörösei: 1 MPa = 106 Pa; 1 kPa =103 Pa; 1 hPa = 100 Pa.
A gázok és folyadékok nyomása megadható bar mértékegységben is.
1 bar =105 Pa ; 1 mbar = 100 Pa = 1 hPa (hektopascal, amit az időjárásjelentésekből is ismerünk). A légköri nyomást közelítőleg 1 bar nagyságúnak vehetjük. ( A normál légköri nyomás pontos értéke; 101 325 Pa.) A túlnyomás a légköri nyomás fölötti értéket mutatja. Az abszolút nyomás értékébe a légköri nyomást is beleszámítjuk, tehát az abszolút nyomást 0 Pa-tól számoljuk. Közöttük az átszámítás: abszolút nyomás = túlnyomás + légköri nyomás.

line1.elore10.
A hőmérséklet  a testek hőállapotára jellemző adat. A hő önként mindig a magasabb hömérsékletű hely felől terjed az alacsonyabb hőmérsékletű hely felé.
Kétféle hőmérsékletérték használatos a gyakorlatban:
   -az abszolút (termodinamikai) hőmérséklet, jele: T mértékegysége: K (Kelvin);
   - a Celsius-féle hőmérséklet, jele: t, mértékegysége: oC.
A kétféle hőmérsékleti skálán egy-egy fok különbsége megegyezik, csak a skálák kezdőpontja között van eltérés. A Celsius-skála 0 pontja a légköri nyomáson olvadó jég hőmérséklete, a Kelvin-skáláé 273,15 egységgel alacsonyabban van. Ebből következik, hogy a két érték közötti átszámítás: T = t + 273,15  (K)
                               t = T - 273,15 (oC).

A térfogat jele: V, mértékegysége: m3. Más egységei: dm3, cm3, ill. liter. A közöttük lévő kapcsolat: 1 liter = 1 dm3 = 10-3 m3, 1 m3 = 103 liter  = 103 dm3.
Mivel a gázok nem térfogattartók, használatos még a fajlagos térfogat fogalma is, amely egységnyi tömegű gáz térfogatát jelenti. Jele: v. SI egysége: m3/kg.


line1
A nyitó lapra Gázok tulajdonságai Tartalomra Állapotváltozásokra Keresés
Nyitólap
Előző
Tartalom
Követő
Keresés
elore10.
A lap elejére a gomb megnyomása útján is eljuthat!